Történelmi sorozat- és filmelemzések

Cinikus Apológia

Cinikus Apológia

Kultúrák találkozása - 3+1 film az őskorról

Szélesvászon

2022. április 27. - Cinikus Apológia

Az emberi faj történetének hajnala egy igen érdekes időszak. Ráadásul a tény, hogy az események teljesen a homályba vesznek, sokkal jobb táptalajt biztosítanának a mozgóképes művészeknek (vagy éppen az íróknak, ha már itt tartunk). (Ezek közül szerintem a legérdekesebb az a pillanat, amikor a két emberfajta, a homo sapiens és a homo neanderthalensis érintkezik egymással.) Mégis, egy-két kivételtől eltekintve inkább a vígjátékok készülnek őseinkről (lsd.: RRRrrr!). Persze, akad néhány kivétel, most ezek közül ismertetnék röviden hármat, plusz egyet - csak hogy legyen valami, amin szörnyülködhetek.

62020_10-horz_1.jpg

 Elindult Facebook-oldalunk! Ha szeretnél értesülni az új posztokról, kövess minket!

1.: A tűz háborúja (1983)

"80 ezer évvel ezelőtt az ősember ismerte a tüzet, de nem tudta meggyújtani. Ezért féltve őrizték, nehogy kialudjon. Amikor Ulam törzse elveszíti a tüzet, teljesen kétségbeesnek. Három harcost küldenek ki, hogy keressenek tüzet. Útjuk során Naoh, Amoukar, és Gaw különböző kalandokba keverednek, majd találkoznak a kannibál törzzsel, amely tudja, hogyan kell tüzet csinálni. A három férfi megment egy fiatal lány a kezükből, aki megtanítja őket a tűzgyújtásra. Noah és Ika egymásba szeret.
A rejtélyes őskor hites ábrázolását fokozza, hogy a színészek az Anthony Burgess által kitalált "ősnyelven" beszélnek, a metakommunikációt pedig a neves antropológus, Desmond Morris dolgozta ki." - PORT.hu

A filmet nagyon érdekessé teszi, hogy nincsenek a klasszikus értelemben vett párbeszédek a filmben. Csak és kizárólag "metakommunikáció" zajlik. Úgy kommunikálnak, akár a majmok, ami a neandervölgyieket illeti. A főszereplőink ugyanis neandervölgyiek - kivétel persze Ika, a cro-magnoni nő.

A film pontosan úgy láttatja a neandervölgyieket, ahogy azt sokáig hitték: majomemberek, akik majomszerűen viselkednek. Mellettük ott állnak a cro-magnoniak (vagyis a homo sapiensek), akik "szépen" öltözöttek, nem barlangokban laknak, szóval minden szempontból magasabb szinten állnak a neandervölgyieknél.

A film 80.000 évvel ezelőtt játszódik, ami kicsit sok. Értsd: a film elején látott homo erectus kb. 200.000 évvel tűnt el (amennyiben nem számítjuk a homo floresiensist). A homo sapiens kb. 40.000 évvel ezelőtt érkezett Európába, így az időszak sajnos sehogy nem stimmel. Mindezek ellenére maga a film izgalmas. Érdekes látni, hogyan láttatták akkor őseinket, a mindennapos küzdelmet a túlélésért.

2.: A Barlangi Medve népe (1986)

"Harmincezer évvel ezelőtt, az emberiség hajnalán egy kis neandervölgyi törzs az életben maradásért küszködik. Ők a Barlangi Medve népe, tömzsi, szőrös, karikalábú szerzetek, akik már rendelkeznek a beszéd adományával. Egyvalaki valósággal kirí közülük: a sudár, szőke Ayla, akire még gyerekkorában bukkant rá a törzs. Megszánták, oltalmukba vették és felnevelték a súlyosan sebesült árvát. Nem sejtik, hogy a lány, bármennyire derék és bátor teremtés, a felemelkedő új emberek közül való, akik a jövőt jelentik - s egyúttal a végzetet a Barlangi Medve népe számára." - PORT.hu

Érdekes látni, hogy 3 évvel az előző film után mennyire másképp mutatták be a már emlegetett neandervölgyieket és homo sapienseket. Jean M. Auel A Föld gyermekei c. regénciklusának első kötetét (a címe azonos) feldolgozó film a neandervölgyieket már egy összetettebb társadalomban élő emberekként ábrázolták. Nyoma sincs a "majomkodásnak". A nyelvük már összetetteb, szavak és jelek bonyolult rendszere. Hagyományaik vannak, művészetük, sőt, "hitük" is. Auel, és ezáltal a film is olyan elemeket épít a történetbe, amik akkor még tudományos fantasztikumnak számítottak, ilyen pl. sapiens és neandervölgyi keveredése - melyről ma már tudjuk, hogy valóban végbement (köszi a rákra való fogékonyságot...).

Őszintén, nekem a három bemutatott film közül ez a kedvencem. A színészek nagyon jól játszanak, a tájak szépek, a történet izgalmas - kár, hogy a regényfolyam többi részét nem készítették el. Pár éve volt arról szó, hogy sorozat formájában fogják újraéleszteni a történetet (Aylát Millie Brady, Az utolsó királyság Aethelflaedje játszotta volna), de ez a kezdeményezés elhalt - mély szomorúságomra...

3.: Ao, az utolsó ősember

"Mikor egész klánját (párjával és kislányával együtt) lemészárolják, Ao, az utolsó életben maradt neandervölgyi úgy dönt, hogy elhagyja északot, hogy visszatérjen délre, ahol született. Az ősember célja, hogy megtalálja elveszett ikertestvérét, akitől még 9 éves korában választották el. Hosszú és kalandos útján találkozik Akival, a homo sapiens fajból származó, várandós nővel, és egy olyan egyedülálló kötődés alakul ki köztük, amely mindkettőjük életét megmentheti." - PORT.hu

Ha A tűz háborúja cselekményére azt mondjuk, hogy egyszerű sztorija van (márpedig azért mondjuk!), akkor ez Ao történetére fokozottan igaz. Itt azonban tényleg két kultúra érintkezését láthatjuk, mégha csak egy-egy személyen keresztül. Ahogy megismeri egymást Ao és Ika: ez adja a film gerincét, illetve az, hogy hogyan alakul ki kettejük között a kötődés (szerelem?).

Alapvetően az ábrázolásmódokkal szerintem nincs baj. De Ao, neandervölgyihez képest magas és szikár. Ezek az emberek a hihdeghez szoktak, ahogy a testük is, így alacsonyabbak voltak, mint a homo sapiens. Ez a "hiba" nem zavaró, de jobb, ha tudjuk.

+1.: I.e. 10.000

A fiatal vadász, D'Leh beleszeret Evoletbe, akit a törzse árvaként fogadott be. Mielőtt azonban szerelmük szárba szökkenne, a törzsüket ellenség támadja meg és magukkal hurcolják a lányt. D'Leh néhány társával a támadók nyomába ered. Az ismeretlen tájakon vándorolva felfedezik, hogy más törzsek is léteznek a világban, akik ugyancsak a hatalmas birodalom martalócaitól szenvednek. A kis csapat egyre nő, miközben vadállatokkal és a természet erejével is meg kell küzdeniük. Végül eljutnak a birodalomba, ahol szembeszállnak a gonosz uralkodóval, aki népeiket rabszolgasorsba taszította. - PORT.hu

Hát ennél nagyobb katyvaszt nagyon régen láttam. A klíma a filmben úgy változik, mintha a légkondicionált szobából átmennénk egy másikba, ahol nincs légkondi. Egyik pillanatban hó, aztán őserdő, aztán sivatag.

Evoletet LOVASOK rabolják el. Amennyiben elfogadjuk, hogy a film valóban 10.000 évvel ezelőtt játszódik, akkor ez egy annyira innovatív nép, hogy hatezer évvel jár az átlag előtt (!). Az első piramisok Kr. e. 2700 körül épültek (ez ugye 7800 év különbség), és azok nem a "klasszikus" piramis-formájúak voltak. A lovasok ezen kívül kardot is használnak, ami fémből van. Kár, hogy az első kardokat valószínűleg a mükénéiek használtak (legkorábbra is Kr.e. 3000-re tehető a kultúra maga). A Smilodon az amerikai kontinensen élt, nem tudjuk, hogy hajózott át Afrikába. Egy dolgot szeretnék hozzáfűzni: Ne nézd meg!

Nem törekedtem teljességre, vannak még filmek,amelyek kicsit komolyabb témákat feszegetnek. Ilyen pl. az Alfa, ami a farkasok és az emberek (romantizált!) kapcsolatát mutatja be, ill. ott az Iceman c. 201-es olasz film, ami Ötzi történetét dolgozza fel (szintén párbeszéd nélkül!). Elsőre ezeket szerettem volna bemutatni, röviden.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://cinap.blog.hu/api/trackback/id/tr6617815337

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása